Üdvözöllek e különleges, a mai világnak szóló bölcseleti rendszer tanításában. Most, amikor az emberiség a Szintézis korába lép, a Szabadság próféciája egy új hajnal hírnökeként vetíti elénk a jövőt. A szintézis megköveteli, hogy túlnyújtózzunk szakosodásra hajlamos elménk határain, és minden korábbinál szélesebb távlatokat fogadjunk magunkba. Nem engedhetjük meg magunknak többé azt, hogy pusztán különálló szakirányokra bontott anyagok tanulmányozásával foglalkozzunk. Ha szeretnénk a világegyetemet egy magasabb szinten megérteni, arra lesz szükségünk, hogy szakértőink együttműködjenek egymással a kutatások, vállalkozások és az oktatás különböző területein. A tudósnak meg kell értenie a vallásos embert vezérlő hajtóerőket, a vallásos embernek pedig addig kell tágítania látóterét, amíg be nem tudja fogadni a logika és a tudomány csodáit. A zenésznek értenie kell a geometria és az építészet alapelveit, a csillagásznak meg kell ismernie a világ ősi kultúráinak teremtésmítoszait, a molekuláris biológusnak pedig jártassá kell válnia Patandzsali jógaszútráiban. Csak holisztikus szemlélettel érthetjük meg az egészet.
2002-ben kezdtem el dolgozni a Génkulcsok című könyvemen, amelynek megírása hét évembe telt. A Génkulcsok a kínai Ji Kingen alapulnak, e nagy tiszteletben álló rejtélyes rendszeren, amely a világegyetemünkben létező emberek, dolgok és események közötti megfeleléseket térképezi fel. Egy ilyen hatalmas rendszer titkainak feltárása csak elmélyült kontempláció útján lehetséges, ezért is telt ilyen hosszú időbe a Génkulcsok megírása. A Ji King 64 fejezetből áll. A rendszer egy olyan egyetemes matematikai kódon alapul, amely számos természetes rendszer alapját képezi. A könyv írása során mindig véletlenszerűen kiválasztottam egyet a 64 téma közül, és addig kontempláltam, amíg valamilyen reveláció nem érkezett. Bizonyos fejezetek gyorsan feltárták titkaikat, és néhány hét vagy nap alatt megíródtak. Mások makacsabbnak bizonyultak, és több hónapba is beletelt a megfogalmazásuk. A Génkulcsok megírása varázslatos folyamat volt, és ezt a varázslatot sokan megérzik a könyv olvasása és kontemplálása közben.
2005 nyarán elkezdtem kontemplálni a Ji King 55. fejezetét. Minden fejezet jelképe egy hat vonalból álló – hexagramnak nevezett – szimbólum. Ezek lényegében kódolt archetipikus információt tartalmazó bináris jelképek. A 64 hexagram kapta végül az emberi DNS 64 kodonjával való összecsengésére való tekintettel a Génkulcsok nevet. A Ji Kinggel folytatott munkának két fő útja van: a logika és az intuíció. Könyvem megírása során én főleg az intuitív megközelítést alkalmaztam, amit aztán logikai úton szerkesztettem egybe. Ily módon minden Génkulcshoz három archetipikus pszichológiai témának megfelelő fogalmat rendeltem. E 64 kifejezést három kategóriába soroltam: ezek lettek az árnyék, az ajándék és a szidhi (ez utóbbi szanszkrit kifejezés „Isteni megnyilvánulást” jelent.)
Amikor kontemplációm során az 55. Génkulcshoz érkeztem, rendkívüli dolog történt. Hatalmas forgószél söpört át a lényemen. Ez a Génkulcs a Szabadság kioldó kódja. Amint szétáradt bennem a reveláció, átadtam magam a lényemben testet öltő szavaknak, és egy vad prófécia fogalmazódott meg a lapokon. A szöveg több mint húsz oldalt töltött meg mindenféle nagy erejű és felemelő ezoterikus jóslatokkal az emberiség jövőjével és a jelenleg zajló átalakulással kapcsolatban. Némi időbe tellett, amíg integrálni tudtam ezt a profetikus közvetítést. Sok év elteltével azt érzem, hogy még mindig zajlik bennem a jóslatok sokféle vonatkozásának megemésztése.
Az 55. Génkulcs szövegének középpontjában egy gyönyörű – a szitakötővel kapcsolatos – allegória található:
Ha meg akarjuk érteni a ránk váró felébredést, ehhez egy gyönyörű párhuzamot találhatunk a szitakötő életciklusában. A szitakötők életük első szakaszának nagy részét a víz alatt töltik, nimfaként. A legtöbb édesvízi rovarral ellentétben nekik soha nem kell feljönniük levegőért a víz felszínére. Életük java részét teljesen a víz alatt töltik. Igen hatékony ragadozók, a levéldarabkáktól a kis halakig bármit megesznek. A nimfák ebben az életszakaszban több fejlődési ugráson mennek keresztül: levedlik a bőrüket, de megmaradnak nimfának. Életüknek ezek a szakaszai több évig is eltarthatnak, miközben sejtelmük sincs arról, hogy milyen jövő áll előttük. Egy sor rejtett mutáció történik meg bennük, amíg egy nap, hirtelen aktiválódik bennük egy alvó gén, és ekkor valami egészen rájuk nem jellemző dolgot tesznek: keresnek a közelben egy növényszárat, és kimásznak a vízből. Életükben először megízlelik a levegőt és a közvetlen napfényt.
Miután elhagyták biztonságos víz alatti lakhelyüket, a napfény megkezdi munkáját, amelynek hatására bekövetkezik a nimfák végső vedlése. Ebben a szakaszban történik meg az igazi varázslat, amikor is a nimfákban rejlő kifejlett lény szétfeszíti külső lárvabőrét. Néhány óra leforgása alatt előbújik a négy gyűrött szárny, és kinyújtózik a jellegzetes, karcsú tor. Itt, ebben a szakaszban fontos szimbolikus szerephez jut a víz elem. Amint a kialakuló szitakötő kiemelkedik a vízből, és felkészül arra, hogy megszülessen egy új életre a levegőben, a víz – amely még mindig jelen van a testében – kulcsfontosságú szerephez jut az átalakulási folyamatban. A hidraulika szabályai szerint átpumpálódik a kibomló szárnyakba és a torba azért, hogy azok életükben először szépen kibomoljanak és kisimuljanak. Vagyis a szitakötő áramvonalas alakja a régi életéből származó víz közreműködésével jön létre. Ez a víz teszi lehetővé átalakulása utolsó lépését nimfából szitakötővé. Amint elfogyott a víz, és teljesen kinyújtóztatta magát, a szitakötő felemelkedik a levegőbe, és megkezdi új életét.
A szitakötő életciklusa tökéletes metaforája az 55. Ajándék és Szidhi felébredésének. Érzelmeink nyers energiája válik kibomló, növekvő tudatosságunk hordozójává, és amint ez megszületik, életünk egyszer és mindenkorra átkerül egy magasabb síkra. Ez a metafora azt is megmutatja, hogy nekünk, mint fajnak mélyre kell merülnünk az érzelmeink világába, ahol olyan mutációk sorozatán megyünk keresztül, amelyeknek többnyire nem is vagyunk tudatában. Amíg az érzelmek világában létezünk, addig kevés fogalmunk van az előttünk álló életről. Amikor az 55. Árnyék végre teljesen átalakul, akkor kezdődhet meg igazán a kollektív felébredés.
(Részlet az 55. Génkulcsból)
A szitakötő jelképe és átalakulása a Génkulcsok szintézisének központi témájává vált. A szitakötő a szabadsághoz való viszonyunk nagyszerű szimbóluma. Az 55. Génkulcs eredeti szövege a Génkulcsok – magasabb rendű életcélod kibontakoztatása című könyvemben olvasható. Bár a könyv szabadon áramló, költői nyelven íródott, olyan rejtélyes fogalmakat is tartalmaz, amelyek megfejtése és megértése időbe telhet. Érdemes lehet elolvasnod az eredeti közvetítést, bár ez egyáltalán nem elengedhetetlen.
Az itt következő szöveg az 55. Génkulcs jóslatának egyszerűbb, rövidebb és könnyebben befogadható párlata. Remélem, hogy felemelőnek érzed és megtapasztalod átalakító hatását.
Richard Rudd
1.RÉSZ – A SZABADSÁG MÍTOSZA
Az involúció elmélete – sors kontra szabad akarat
A modern tudománynak köszönhetően ma már sokat tudunk az evolúció természetéről és eredetünkről. A kialakuló kép szerint létezik egy evolúciós impulzus, amely nagyobb szintű kohézió és szintézis felé tör előre. A különböző létformák megtanulták és ma is azt tanulják, hogy jobbak a túlélési esélyeik, ha együttműködnek. Természetesen ez modern korunk nagy kihívása is. Képes az emberiség együttműködni a béke és egyensúly érdekében? Képesek vagyunk összhangban élni a környezetünkkel? Evolúciós szemszögből ez csak rajtunk és az általunk hozott döntéseken múlik. A jövőnk a mi kezünben van. Ez nagy felelősség, és egyben szabad akaratunkból fakadó különleges előjogunk.
Tekinthetünk azonban egy másik perspektívából is az életre; s ez a nézőpont még hosszabb ideje létezik, mint az evolúcióval kapcsolatos modern felfogás. Ez az involúció nézőpontja, amely egy számos titkos hagyomány által vallott spirituális megközelítés. Az involúció szerint az időben nem előrefele, hanem lényegében visszafelé haladunk. Ez furcsa állításnak tűnhet, de a felfogás azon alapul, hogy léteznek olyan rejtett felsőbb dimenziók, amelyeket fejlődésünk jelenlegi szakaszán még nem látunk. A felsőbb dimenziók perspektívájából nézve, jövőnkre megtörténésével egyidejűleg visszaemlékezünk. Az evolúcióval ellentétben az involúció azt feltételezi, hogy minden eleve elrendelt, ez pedig egy olyan nézet, ami a legtöbb modern ember számára erőteljes kihívást jelent. Az igazság azonban gyakran az ellentmondásokban rejlik. Mi van, ha mindkét nézőpont igaz? Az evolúció és involúció nézőpontjából az idő nem egy egyenes vonal, hanem két összefonódó spirál.
Ebből a holisztikus perspektívából nézve a szabadság érdekes dolognak tűnik. Az életünk egy magasabb szinten eleve el lenne rendelve, de volna egy relatív szabadságérzetünk is az evolúció kibontakozó drámáján belül. Olyanok lennénk tehát, mint a színészek egy kozmikus színpadon, akik elhitték a saját szövegüket, és elfelejtették a magasabb nézőpontot, amely bennük mozog, rendezve és hangszerelve az időn át tett evolúciós utazásunk egész történetét? Ennek a nézetnek az a poénja, hogy a valódi szabadság csak akkor jöhet el, ha egyéniségünket és az azzal együtt járó szabadságérzetet meghaladtuk. Fejlődésünknek ebben a megvilágosult stádiumában végre megtapasztalhatjuk az igazi szabadságot azáltal, hogy az egésztől való elkülönültségünk illúzióján felülemelkedünk.
A fentiek célja nem holmi okos filozofálás, hanem a Szabadság szó magasabb értelmének magja. Logika vagy gondolkodás útján nem megismerhető, csak a megvilágosodás állapotaként lehet közvetlenül megtapasztalni.
Felejtésünk árnyéka
Ha a szabadság valódi természetéről szóló fenti következtetés igaz, akkor az alapvető kérdés most az: hogyan juthatok ilyen megvilágosodott állapotba, hogy megtapasztaljam a Szabadságnak ezt a magasabb rendű állapotát?
Az 55. Génkulcs a szitakötő allegóriájára és annak átalakulására hívja fel a figyelmünket. Mielőtt azonban egyáltalán a transzformációra és jövőbeni lehetséges szabadságunkra gondolhatnánk, először azt kell megértenünk, kik vagyunk most. Létezésének korai szakaszában a szitakötő nimfaként teljes egészében a víz alatt él. Ragadózóként csak azt ismeri, amit a természete enged. Hasonlóképpen mi emberek is csak a tudatunk korlátain át látunk. Néhányunknak lehetnek időnként felvillanó emlékképei a jövőből arról, hogy többek vagyunk ennél a fizikai formában élő korlátozott emberi lénynél, mégis a felejtés vizei alatt maradunk. Emberekként az egyik legnagyszerűbb felismerésünk az lehet, hogy alszunk. Ez a felismerés idővel mindannyiunkhoz elérkezik, és ez általában szakaszokban történik. Amikor a Buddha az első nagy Nemes Igazságot kimondta, hogy „az egész élet szenvedés”, közvetlenül erre a szabadság felé vezető első bátor lépésre utalt.
A Génkulcsok tanítását is annak a megértésével kezdjük, hogy bármit is teszünk az életben, nem kerülhetjük el saját szenvedéseinket, amit Árnyékként ismerünk. 64 szó van az emberiség kollektív Árnyékaira. Az 55. Árnyék, ami a Szabadság felé megtett első lépést képviseli, az Áldozattá válás Árnyéka. Mindannyian az elménk és érzelmeink által alakított korlátozott világkép áldozatai vagyunk. Vagy az önbírálat mély mintáival nyomjuk el szabadságunkat, vagy kívülre helyezzük a szabadság iránti vágyakozásunkat azzal, hogy elégedetlenségeinket kivetítjük valakire vagy a világra; másokat vádolunk vagy panaszkodunk. Ezek a kényelmetlen igazságok mélyen megbúvó félelemmintázatokban gyökereznek, amelyek DNS-ünkben vannak eltemetve sejtemlékként. Ha nem alakítjuk át ezeket a mintázatokat, akkor újra és újra arra ösztökélnek, hogy megállás nélkül küzdjünk a boldogságért, örömökért vagy bármilyen ideiglenes enyhülésért.
Harc a szeretetért – az ősi traumák átalakítása
Csaknem minden nagy mítoszban, legendában és tündérmesében láthatjuk a szabadság mítoszának jelképes megjelenését. A hős kegyvesztetté válik vagy elveszít valami felbecsülhetetlenül értékeset. Aztán hosszú utazásra indul, hogy megtalálja ártatlanságának széthullott darabjait, és azokat egy olyan egységbe rakja össze, ami még nagyszerűbb, mint az eredeti tiszta állapota volt. Természetesen ez a mi emberi történetünk. Áldozat mivoltunk minden rejtett mintázatát meg kell élnünk. Néha még arra is szükség van, hogy bántsunk másokat ahhoz, hogy lássuk, Árnyékmintázataink milyen mélyen kondicionáltak. Minden harcot és küzdelmet igazából a szeretetért, megbocsátásért és teljességért vívunk, bármilyen formát is öltsenek. Minden alkalommal öntudatlanul az újraegyesülést keressük magasabb Önvalónkkal.
A szeretet felfedezése teszi lehetővé, hogy végül megtaláljuk a szenvedésből kivezető utat. A szeretet az a hatalmas alkímiai hatóanyag, mely képes a szenvedésünket arannyá változtatni. Ahogy elsajátítjuk annak a művészetét, hogy jobb adni, mint elvenni, ugyanolyan mértékben alakítjuk át múltunk traumáit. Mivel Árnyékaink az őseinktől kapott örökségként a DNS-ünkbe lettek kódolva, ezt az átalakítási munkát nem csak önmagunkért végezzük, hanem az egész emberiség javára. A szeretet képessé tesz arra, hogy elengedjük a múlt adósságait, amit mind hordozunk, (és amit a régiek karmaként ismernek), és fokozatosan megtanuljuk megnyitni a szívünket, és bízni magában az életben. A szeretet útja a mély elfogadásról szól. Meg kell tanulnunk mindent tanulási tapasztalatként úgy elfogadni, ahogyan az utunkba kerül. Végső soron a szeretetnek azt a magasabb rendű állapotát keressük, amit egészen kisgyermekként megtapasztaltunk. Ez a feltétel nélküli bizalom és nyitottság állapota, amely nem függ senkitől és semmilyen külső körülménytől.
A tudatosság útja – a külső visszaigazolás meghaladása
Ahogy a legnagyobb meditatív hagyományok évezredek óta tanítják, a másik – a szenvedésen át és azon is túl vezető – út az önismeret és a tudatosság útja. A szeretet útjához hasonlóan ez is az elfogadás folyamatáról szól. A különbség e két legnagyobb ösvény között a körülményekben rejlik. A szeretet útját általában azok választják, akik a mindennapokban maradnak, a társadalom részeként dolgoznak, családban élnek és különféle felelős tevékenységeket vállalnak az életben. A meditáció sokkal inkább egy belső útnak tűnik, amely során a kereső egy olyan életmódba vonul vissza, ami távol tartja őt a hétköznapi élet forgatagától. A tudatosságnak ez az útja azt a célt szolgálja, hogy szisztematikusan elvágja a külső világgal való azonosulásunkat egy fegyelmezettebb belső gyakorlat révén, melyet gyakran egy mentor vagy mester felügyel.
A tudatosság útjának célja, hogy idővel meg tudjunk figyelni minden vágyat, érzést, impulzust és gondolatot. Ez azt jelenti, hogy gyökerestől kiássuk a külső világ ingereihez való kötődésünket, melyek mind megerősítenek abban a képzetben, hogy elkülönült lények vagyunk. Érzékeink kényszeres impulzusai folyamatosan visszaigazolják ezt az illúziót. Idővel minden külső mankót megtanulunk elengedni – szerepeinket, ízlésünket, nemünket, még a nevünket is oda kell adnunk, ha el akarjuk érni a valódi szabadságot. Ennek az utazásnak az a szépsége, hogy ha elengedtük identitásunk összes emlékét, lenyomatát, és megízleltük ezt a szabadságot, egy mélységes könnyedséggel tudjuk betölteni szerepünket a világban, mivel már tudjuk, hogy az nem örök időre szól és nem is valóságos.
Az özönvíz és a bukás – a szitakötő álma
Ha magunk elé képzeljük a szitakötő nimfánkat vízi világába merülve, felmerülhet bennünk a kíváncsiság, vajon sejti-e eljövendő égi életét génjeinek valamelyik titkos rejtekében. A nőstény szitakötő minden egyes elődje végigment ezen az átalakulási folyamaton, majd lerakta petéit, hogy megalapozza az eljövendő generációk életét. Lehet, hogy fogantatáskor valami emléknyom is továbböröklődik az új egyedekbe. Ugyanúgy, ahogy az őseinktől kapott DNS-en keresztül az ő emlékeik, megpróbáltatásaik, ajándékaik is bennünk élnek, ha nem is részleteikben, de tudattalan impulzusokként mindenképpen.
Az emberiségnek megvan az a csodás képessége, hogy kiszimatolja a titkokat; ahogy már láttuk, többnyire ott vannak mítoszainkba és legendáinkba kódolva. Az egyik régi mítosz, amely a legtöbb kultúrában megtalálható, és mélyen beleszövődött a világlélekbe, az özönvíz képe. Az ősi kultúrákban (csakúgy, mint a modern történetekben, filmekben) változatlanul elterjedt az az elképzelés, hogy bolygónk valaha a régmúltban gyönyörű békés éden volt. A modernkori pszichológusoknak lehet némi igazuk, amikor azt feltételezik, hogy ez a tökéletes távoli múltról szőtt álom a méhen belüli emlékeinknek tudattalan kivetítése. A történet azonban többről is szól. Az 55. Génkulcs és próféciája az emberi lények olyan fajára utal, mely jóval a történelmi feljegyzéseink előtt létezett a Földön. Lehetséges, hogy egy sor természeti katasztrófa vagy kataklizma emberek egy teljes fejlődési szakaszát elsöpörte a Föld színéről? És akkor az is lehetséges, hogy az evolúció teljes egészében újra lett indítva, mint egy új számítógép program?
Nincs bizonyíték egy ilyen merész feltevésre. Hogy is lehetne? Ha egy óriási kataklizma egész kontinenseket átalakítva és fajokat a Föld felszínéről eltörölve felforgatná a világot, nem maradna utána semmilyen bizonyíték. Az egyetlen bizonyíték talán a népi emlékezetben lenne megtalálható, magában a DNS tekervényeiben. Ahhoz, hogy az élet újraindulhasson Gaia felszínén, néhány alapvető organizmusnak fenn kellett maradnia, hogy egy új fejlődési szakasz kezdődhessen, és e lények DNS-e bizonyára őrzi ezeket a titkokat. Azt bebizonyították, hogy a DNS sok figyelemre méltó tulajdonsággal rendelkezik, melyeknek egyike az, hogy rejtélyes fraktálszerkezeteiben, képes mindent elraktározni, ami valaha történt vele. A szitakötőhöz hasonlóan mi is hordozhatjuk rejtett ősi lehetőségeink álomba illő emlékét.
Milyen lehetett vajon akkor ez a másik emberi faj? Szinte minden bennszülött kultúra említést tesz egy olyan emberfölötti lényekből álló fajról, amely az idők kezdetén, a mitikus „bukás” előtt élt. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához az 55. Génkulcs ajtót nyit más dimenziókba, azt sugallva, hogy DNS-ünkben benne rejlik az a lehetőség, hogy magát a DNS-t is meghaladjuk. Ez azt jelenti, hogy testünkön túli tudatmezőkhöz hozzáférve olyan kvantumvalóságba érhetnénk, amelyben a jelenleg szentnek és sérthetetlennek tartott fizikai törvények hajlíthatóak, sőt megtörhetőek lesznek. A Génkulcsok bölcselete a 64 Szidhikifejezésen keresztül arra emlékeztet minket, hogy az emberi DNS-ben a legmagasabb rendű lehetőségek és szuperképességek rejlenek. Talán érdemes lenne jobban odafigyelni tizenéveseink álmaira. Az, amilyen természetességgel rezonálnak a szuperhősök kultuszára, egy olyan tényleges élő valóságot sejtet, amit egyszerűen elfelejtettünk. A végső szabadság jelképe a repülés, amint arról szitakötőnk is tanúskodik.
Az uroborosz – élet a végtelen időben
Az 55. Génkulcs által közvetített üzenet szándékosan szédítő. Ahhoz, hogy át tudjuk ölelni a végtelent, először meg kell nyílnunk annak a lehetőségnek, hogy végtelenek vagyunk. Ha képesek vagyunk elég szélesre tárni az elménk és a szívünk ajtaját, és megnyitjuk magunkat az előtt, hogy ebben az univerzumban minden lehetséges, akkor megkezdtük az utazást a szabadság legmélyebb értelme felé, ahogyan azt az 55. Génkulcs bemutatja.
Az uroborosz, a saját farkába harapó kígyó ősi szimbóluma a prófécia világába tett utazásunk megfelelő jelképe. A történet eleje a végén mindig visszatér és fordítva. Ha tudomásul vesszük, hogy mélyen a test szintjén már tudjuk, hogy mit jelent a szabadság, hiszen egyszer már egy másik formában megtapasztaltuk, biztosak lehetünk benne, hogy egy napon újra átélhetjük majd. Ezért hát arra bíztatlak, hogy tartsd nyitva az elméd és a szíved, és légy mindig kész a csodára…
2. RÉSZ – A KATALIZÁTOROK ELJÖVETELE
Az emberiség egész eddigi történelmében az emberi tudatosság ez egyén szintjére korlátozódott. A tudatosságot úgy éljük meg, mint egy-egy mozdulatot, érzést vagy gondolatot. Amíg valaki nem ér el egy emelkedett tudatállapotot, addig nem tud kapcsolódni a testen kívüli tudatossághoz. A történelem során előfordult, hogy a kiterjedt tudatosság spontán módon kialakult néhány emberben, így ezáltal kis ízelítőt kaphattunk a jövőből. Magasabb tudatállapotban a tudatosság az összekötő szövet a szervezetek között – a határfelület maga a tudat és a formák világa között. A forma a héj, a gyümölcs a tudat és a mag a tudatosság. A legegyszerűbben fogalmazva, a tudatosság a kulcs ahhoz, hogy megnyissuk a kaput Isten (vagyis amit Istennek nevezünk) és az ember között.
(Részlet az 55. Génkulcsból)
A mutációtól a transzmutációig – a Prófécia magja
Az 55. Génkulcs fő állítása az, hogy az emberiség ma egy nagy biológiai mutáció kezdeti szakaszain megy keresztül, amely az elkövetkező évszázadokban végigsöpör az emberiségen, és amely során idővel megszületik az új ember. Ez nem egy spirituális metafóra kíván lenni, hanem egy konkrét jóslat a biológiai rendszerünkben végbemenő látható és mérhető változásról.
Mivel a DNS egy nyitott rendszer, valójában úgy lett megtervezve, hogy folyamatosan változzon, alkalmazkodjon és reagáljon a környezeti változásokra. Ezek a változások számos formában érkezhetnek – sokféle hullámhossz és frekvencia hat a genetikánkra, a kozmikus hullámoktól a pozitív és a negatív gondolatmintázatokig. A testünkben található összetekeredett DNS olyan összetett és bonyolult, hogy ha kiterítenénk egy egyenes vonalban, akkor 10 milliárd mérföldre nyúlna ki. És most egy pillanatra kontempláljuk ezt: a DNS egy szuper-érzékeny anyag, ami testünk minden egyes sejtjében megtalálható. Mivel úgy tervezték, hogy programozható legyen, ezért pontosan azt csinálja, amit mondunk neki, pont úgy, mint egy számítógép.
Amint elkezded átprogramozni a világról alkotott alapvető hitrendszereidet és azt, hogy mi lehetséges, a DNS-ed idővel új idegpályákat nyit meg, és lehetővé teszi számodra, hogy befogadj bizonyos alapvető igazságokat az életről. Ezek az igazságok arra inspirálnak, hogy mély sejtszinten bízni tudj az életben. Majd ahogy tovább nyílsz, újabb kémiai anyagok fognak kiválasztódni hormonrendszered laboratóriumában, ami magasabb tudatállapotokba fog repíteni. A tested ezáltal mutálódni fog, és az életed olyan módokon fog megváltozni, amiket ma még el sem tudsz képzelni. A mutációk apró változások a DNS-ünkben, amelyek vagy jótékonyak vagy károsak a szervezetre. Ezek különböző tényezők hatására történnek, amelyek közül az egyik a rezgésszint változása, amelyet a testen áthaladó energiaáramlás okoz. Az 55. Génkulcs feltételezése az, hogy meg tudjuk nyitni magunkat a finomabb energiák magasabb rezgéseinek, és azok képesek kioldani a DNS-ünkben szunnyadó magasabb működési formákat. Fontos itt kijelentenünk, hogy a jelenlegi fősodorba tartozó tudományos irányzatok általában nem támogatják ezt a nézetet.
Ezeknek az igazságoknak a végső bizonyítékait a saját életedben fogod megtalálni. Nyisd meg a szíved és az elméd, és figyeld meg magad a változásokat és a mutációkat. Az ilyen változásokhoz természetesen idő kell. A mutációk aprók és észrevehetetlenek, de idővel a sok kis mutációból létrejön egy nagy transzmutáció – a teljes rendszerre kiterjedő átalakulás. A transzmutáció megköveteli, hogy folyamatosan megnyisd magad ezeknek a magasabb frekvenciáknak. Emberi fogalmakkal ez azt jelenti, hogy keresztül kell menned egy mély érzelmi gyógyuláson, amely során megbocsátasz magadnak az önmagaddal kapcsolatos mély ítélkezéseidért, és megbocsátasz másoknak, akármit is tettek veled. Ez a képesség – Árnyékaid és félelmeid folyamatos átalakítása – szükséges ahhoz, hogy idővel megnyíljon a szíved és az elméd a benned rejlő végtelen lehetőségekre.
A Szabadság rétegei – a hagymahéjak lehántása
A transzmutáció nem jön könnyedén. Hosszú évek munkája, szeretete, lélegzete, enyhülése, megbocsájtása és megnyílása kell hozzá. A szabadság rétegenként nyilvánul meg, mint ahogy megmászol egy nagy hegyet. Először felérsz a gerincre, és csak azután tűnik fel előtted egy újabb csúcs. A jó hír az, hogy az utad egyre könnyebb lesz. A Génkulcsok kinyilatkoztatása azt tanítja számunkra, hogy minden Árnyékban Ajándék rejlk. Ahogy felelősséget vállalunk a saját sorsunk és szenvedésünk iránt, úgy kezd bennünk átalakulni a karmánk. A karma egy véges raktár, érdemes hát erőt gyűjtenünk, és minden bátorságunkat beleadva újra és újra visszatérni a bennünk rejlő traumákhoz. Nem mintha el tudnánk menekülni előlük. Hiába próbálunk elbújni előle, és bárhogy is próbáljuk elterelni a figyelmünket róla, a kihívásaink és a fájdalmaink mindenhova követnek, bárhová megyünk.
Sokan kérdezik, hogyan alakítsuk át a karmát. A válasz megint csak egyszerű, tudatosság és szeretet által. A tudatosság megállít abban, hogy másokat okoljunk, vagy a nehézségeinkről panaszkodjunk. Megnyitja az elfogadás kapuit a szívünkben. A szeretet ugyanakkor aktívan átalakítja a karmát. Akár önkéntes szolgálatnak szenteljük magunkat, akár egyszerűen megtanulunk kevésbé szigorúnak lenni önmagunkkal szemben, a szeretet megszelidíti az utat, és elégeti bűntudat-mintázataink alacsony rezgéseit. A szeretet az önszeretet formájában minden egyes lépést elviselhetőbbé tesz. Ez a szeretet végül kivirágzik a szívünkben, majd kreativitásunk és magasabb rendű életcélunk megnyilvánulásaként kiárad az életünk többi részébe. Amikor egy Árnyékmintázatot Ajándékká alakítunk át, azzal egy hatalmas energiatárolót és géniuszpotenciált nyitunk meg. Ahogy lehántjuk a szabadság utáni vágyakozásunk rétegeit, egyre optimistábbá, szeretettelibbé és sokkal együttműködőbbé válunk. Szeretetünk újra összekapcsol minket az emberi lét örömével.
Az igaz szerelem megtalálása – az álom meghaladása
Az emberekben ott kísért a tökéletes szeretet álma. Már kisgyerekként megkezdődik a kondicionálás, hogy mások karjaiban keressük a szeretetet. Rengeteg energia és fáradozás útján próbáljuk valahol kívül megtalálni a tökéletes szerelmet. Az a vicces ebben, hogy karnyújtásnyira van tőlünk, de csak akkor fog meglátogatni minket, ha megtanulunk másokat tökéletesen szeretni. Folyamatosan alkalmunk lenne a szeretet művészetét gyakorolni, ám többnyire elfordulunk tőle. A nagy titok az, hogy megtanuljuk a szeretet kezdő leckéit azokban a kapcsolatokban, ahol a szeretet könnyen és szabadon áramlik, és aztán haladjunk a haladóbb leckék felé, ahol a másik viselkedése nem annyira szerethető!
A szeretet szabadsága ott rejlik, ahol a legkevésbé várnánk: a legnagyobb kihívást jelentő kapcsolatainkban. Ez nem azt jelenti, hogy benne kell maradnunk a nagyon nehéz kapcsolatokban, de legalább arra használhatjuk ezeket, hogy gyakoroljuk a megbocsájtás művészetét. Ezt végezhetjük magunkban, azzal hogy tisztán és őszintén elengedjük a másikat, vagy úgy, hogy megtanuljuk a szeretet hiányát szeretettel viszonozni. Az egyik legértékesebb dolog, amit életünk során megtanulhatunk, ha képesek vagyunk megtartani a határainkat, miközben a szívünket is nyitva tartjuk.
Az 55. Génkulcs Próféciája azt jövendöli, hogy az elkövetkező években sokkal több ember fog valójában kettős megvilágosodást megélni azáltal, hogy képes lesz felülemelkedni azon a szükségletén, hogy mások valamilyen bizonyos módon szeressék. A szakrális pár álma vagy a tantrikus egység révén elérhető boldogság iránti vágy csakis ezen az átalakuláson keresztül oldható fel. El kell engednünk azt a vágyat, hogy a szeretet ilyen vagy olyan legyen, olyankor is, amikor veszélyben érezzük magunkat vagy csalódottak leszünk. A transzcendens szeretet e magasabb víziója természetesen megköveteli, hogy először meggyógyítsuk magunkban az elkülönültségtől való egyéni félelmünket. Ehhez az kell, hogy megtanuljunk következetesen gyengéden bánni önmagunkkal, és szülőként gondoskodjunk sérült belső gyermeki részünkről. Amint elvégeztük ezt a belső gyógyító munkát, a szeretetünk szabadon szárnyalhat, anélkül, hogy bármilyen külső ingerre lenne szüksége, és így lehetővé válik a valódi szakrális egység egy másikkal.
A katalizátorok
Az 55. Génkulcs próféciája azt jövendöli, hogy a 21. század első felében az emberek egy csoportja felébred, megnyílik a magasabb dimenziókra, és egy új civilizáció terveit hozza a világunkba. Egy ilyen jóslat természetesen mindenféle félreértelmezésnek is teret nyit. A világot nem kiválasztottak egy szektája fogja megmenteni. Ezek az emberek katalizátorok, megtestesült jelenlétük és a legmagasabb rendű ideák iránti elkötelezettségük egy új létezési mód modelljeként szolgál. Nem vágynak semmilyen kivülről érkező elismerésre, de együttműködő lelki közösségként dolgoznak azért, hogy egy új tanítást hozzanak a világba. Ez a tanítás a Szintézis és a Harmónia elvein alapul. A katalizátorok minden kultúrában ott lesznek, és az új tanításokat minden területen meghonosítják az oktatástól és az üzlettől kezdve a művészetekig és a tudományokig. Az új modellek az élő igazságon alapulnak, nem valamilyen okos intellektuális elgondolásokon. Idővel ezek az új modellek fogják a régi kultúrákat és paradigmákat felváltani.
A fenti jóslat természetes úton fog megvalósulni, organikus és tervezetlen módon, bármiféle látható központi szervezés nélkül. Ahogy az egyes katalizátorokban felébred legteljesebb potenciáljuk, a bennük lévő harmónikus impulzusok együtt egy szélesebb kollektív változást hoznak létre, amely mély gyökereket ereszt az emberi kultúrába. A katalizátorok eljövetele a felkészülés és a kijavítás időszaka egy teljesen új korszakra és egy újfajta emberi lény megszületésére.
A magasabb dimenziókra ébredés – a napfonat központ szerepe
A bölcsek régóta úgy tartják, hogy valódi szabadság csak akkor létezik, amikor ráeszmélünk igaz természetünkre, ami formátlan és örökkévaló. A jelenlegi ember tudatossága általában az elmén, a testen és az érzelmeken keresztül átszűrődve működik. Bár sok ember tudatában van a magasabb szintű valóságoknak, nem élünk tartósan ezekben, legalábbis ez a tapasztalatunk. Az emberi fejlődés következő logikus lépcsője tehát az, hogy ráébredjünk egységünk valóságára úgy, hogy azt folyamatosan élő valóságként tapasztaljuk meg. Ehhez változásnak kell bekövetkeznie a biológiánkban, meg kell történnie a korábban említett transzmutációnak. Az 55. Génkulcs azt jövendöli, hogy ez a napfonat-központunkban fog megtörténni, amit ‘második agynak’ is hívunk, s amely ezután az új tudatosságunk szerves része lesz.
A napfonatra számos kultúrában mindig is úgy tekintettek, mint ahol létezésünk magja található. Metafórikusan szemlélve a köldök olyan, mint egy féregjárat, amely összeköt minket a nagy anyával – a világegyetem minden anyagát átjáró lüktető kvantummezővel. Amint a tudatosság ezen a központon keresztül megnyílik, lehetőségünk lesz arra, hogy tovább lássunk a fizikai testünknél, és megtapasztaljuk a magasabb dimenziókba tartozó finomtesteinket. A napfonat hagyományos értelemben érzelmi életünk székhelye, s mint ilyen az emberiség kollektív sóvárgásait és vágyait is tárolja. Ezeket az impulzusokat, legyenek bármennyire emberiek vagy természetesek, maradéktalanul szublimálnunk kell ahhoz, hogy energiahullámaik révén a tudat magasabb régióiba emelkedhessünk. Ez a szitakötő allegóriájának a lényege – a szitakötő előző életszakaszából származó víz elem (az érzelmek) kell ahhoz, hogy a szitakötő szárnyai kibomoljanak, és általuk felszállhasson a levegőbe.
Az evolúcióbiológia bizonyítékai szerint fejlődésünben a legnagyobb változások hirtelen történtek, nem pedig szép fokozatosan. Ez az, amire az 55. Génkulcs felkészít minket – egy egy evolúciós mutáció formájában bekövetkező kvantumugrásra, amely az elkövetkező évszázadokban szétterjed az emberiségben. Ahhoz, hogy felkészüljünk erre a kvantumugrásra, folytatnunk kell spirituális fáradozásunkat – be kell gyógyítanunk a hordozott sebeket, meg kell nyitnunk a szívünket és az elménket, és be kell lélegeznünk a nagy reménység áramlatait, amelyeket ez a prófécia hordoz. Nem bízhatunk egyedül a reményben, de mindezt használhatjuk arra, hogy pozitívan hasson az életünkre, még akkor is, amikor a régi világ a szemünk láttára felmorzsolódik és a régi embertípus elmúlásba hanyatlik. Nagy változás jön. Hogyan fogsz válaszolni erre a változásra?
3. RÉSZ – HOMO SANCTUS – EGY ÚJ EMBERISÉG
Szintézis – a holisztikus korszak
Az 55. Génkulcs utolsó része a jövővel, és azokkal a lehetséges változásokkal foglalkozik, amelyek a fajunk mutációját követő századokban átalakítják majd társadalmunkat. A prófécia szerint új korszakba lépünk, amely ma még felfoghatatlan. Hajlamosak vagyunk az evolúcióra mint egyenes vonalra tekinteni, ez azonban kizárja a kvantumugrások lehetőségét, amit az 55. Génkulcs előirányoz. Ez a kvantumugrás három független, univerzális elven alapul, ezek a Szintézis, a Szinarchia és a Szintrópia.
Az első elv, a Szintézis, olyan korszakot nyit meg, amelyben az élet alapvető mintáit nem csak intellektuális szinten fedezzük fel, hanem tudatosságunk új rendszerével közvetlenül meg is tapasztaljuk. A modern kor elképzelései és áttörései mind a tudományos módszeren alapulnak, ám ez is meg fog változni. Ahelyett, hogy a kétkedésből kiindulva a logikán keresztül próbálnánk a bizonyossághoz eljutni, az új módszer a bizonyossággal indul, és aztán a logika és az intuíció útján keresi a bizonyítékot. Ez az igazság elérésének holisztikusabb módja. Sok jelenlegi tudományos paradigma és redukcionista dogma összeomlik, és helyükre ez az új, összekapcsolt gondolkodásmód lép – egyfajta „szintézis-alapúus gondolkodás”, amelyet áthat a közvetlen tudás is. Az új módszer által vezérelve az emberiség végre képes lesz arra, hogy megfejtse az univerzum nagy rejtélyeit, és feltárja a magasabb rendű dimenziókban rejlő határtalan energiát.
Az új holisztikus megközelítés szükségszerűen egyesíti az összes tudományt és művészetet, és felfedi a főbb vallási hagyományok mögött rejlő egyetemes igazságokat. Az univerzum alapvető, zenei jellege lehetővé teszi számunkra a civilizáció új mintájának megteremtését, olyan harmonikus elvekre építve, amelyek ünneplik a magasabb rendű egységben rejlő sokféleséget. Valószínű, hogy megfejtjük a gravitáció rejtélyét is, és felfedezünk egy teljesen új technológiát, amely lehetővé teszi számunkra a fizika jelenleg elismert törvényeinek meghaladását. Az ilyen áttörések alapvetően felforgatnák jelenlegi elképzeléseinket – végre univerzális fajjá válunk, amely képes a naprendszerünkön túlra utazni a magasabb rendű dimenziókban, anélkül, hogy ehhez fizikai meghajtásra lenne szüksége. Felfedezzük azt is, hogy a tudatosság a világegyetem minden egyes aspektusában megtalálható, és ez az áttörés olyan mérhetetlen következményekkel jár, amelyek megértése mélyebb kontemplációt igényel.
Új oktatás – magasabb rendű célt követő gyermekek
Ahhoz, hogy megváltoztassuk egy civilizáció fejlődési irányát pusztán az adott civilizáció gyermekeinek oktatásán kell változtatni. A világot egymással összekapcsolt egésznek látó új megközelítésünkben az oktatás hangsúlya teljesen megváltozik. A jövő gyermekei kollektív tudatossággal születnek. A jelenlegi internetgeneráció talán az első megnyilvánulása annak, ami ezután következik. Az ilyen gyermekeket már nem kell tényekkel tömni, ehelyett inkább olyan környezetre lesz szükségük, amelyben természetes géniuszuk zavartalanul kibontakozhat. Mindegyikünk egyedi géniusszal érkezik a világra, egy magasabb rendű céllal, amely hozzájárul az egész kialakuló harmóniájához. Ezért nem valószínű, hogy a jövőben iskoláink lesznek. A közösségek lesznek az iskoláink. A gyermekek szabadabban fognak áramolni a közösségekben, természetes módon megtalálva saját mentorukat, és fejlesztve azon készségeiket, amelyekre szükségük lesz magasabb rendű céljuk megvalósítása érdekében.
Minden gyermek egy értékes mag, amely számára csupán a megfelelő környezetet kell biztosítani ahhoz, hogy virágba borulhasson, akkor és úgy, amikor és ahogyan neki jó. Minden gyermek magával hozza a nagy Szintézis egy aspektusát. Szerepük így abban áll, hogy hidat építsenek a kultúrák, vallások és különböző nézőpontok között. A Szintézis nézőpontjából az univerzum holografikus természetű, és ismétlődő szimmetriák végeláthatatlan megnyilvánulásából áll. A jövő gyermekei azok, akik összerendezik e hatalmas kirakó darabjait, és létrehozzák az új világrendet annak harmonikus elvei alapján. Ezért fordítunk majd nagy gondot arra, hogy a jövő gyermekei számára biztosítsuk a stabilitást és a szeretetet ahhoz, hogy magasabb rendű céljaik kibontakozhassanak.
Szinarchia – homo sanctus – a szent ember
Az első elv, a Szintézis, szorosan kapcsolódik a második elvhez, amely a Szinarchia. Ez a fogalom arra az alapvető harmonikus rendező elvre utal, amely a diszharmóniából idővel minden formát elvezet az egységük megvalósításához. Ahogyan közeledünk a Szintézis korszaka felé, az emberek teljesen más szinten kezdenek kapcsolódni egymáshoz. Ténylegesen megéljük azt az emberi kémiát, amely egymáshoz vonz bennünket. Az egyéni géniusz helyébe a kollektív géniusz lép – ilyet a bolygónk még soha nem tapasztalt. A kollektív géniusz akkor tör elő, amikor emberek különleges csoportosulása áll össze egy magasabb rendű cél szolgálatában. A csoportaura közös terében nagy igazságokra derül fény. Ebben az értelemben a homo sanctus, az új ember nem egy egyéni jelenség. A homo sanctus kollektív, és a csoportgeometria számos módján együttműködik.
A Szinarchia a tudatosság legmagasabb szintjein élő emberiség tényleges alaptermészete. Ahogyan egyre több egyén és kapcsolat felébred, úgy nyilvánul meg evolúciónk következő szakasza. Láthatatlan karmikus szálak fognak összekötni bennünket, és amikor megtaláljuk a lélekcsoportunkat, sokkal nagyobb dolgok válnak lehetővé, mint amikor egyedül tevékenykedünk. Az emberi aurának a megértése, rejtett szintjeivel és a magasabb rendű dimenzióba tartozó mezőkkel, lehetővé teszi számunkra, hogy tényleg meglássuk egy magasabb rendező intelligencia tevékenységét. Olyan ez, mint amikor mágnest teszünk egy vasreszelékkel borított papírlap alá – a vasreszelékek hirtelen új formát öltenek a rejtett, harmonikus mágneses mezőt követve. A Szinarchia tehát magában foglalja a Szintézis tudatosságát azokban, akik ráébredtek valódi magasabb rendű céljukra.
A civilizációnkon végigsöprő egyik legjelentősebb felfedezés a tulajdonlással kapcsolatos. Mivel az új tudatosságunk segítségével megtapasztaljuk a helyhez nem kötött tudatosságot, nem fogjuk többé azt érezni, hogy fizikai testünk a „tulajdonunkban van”. Hasonlóképpen, érzelmeink és gondolataink is magasabb szintre emelkednek, amely nem elrejthető és nem „tulajdonolható”. Ez a reveláció idővel végigsöpör az egész emberiségen, véget vetve a tulajdonlás elképzelésének. Nem lesz többé szükségünk arra, hogy bármi vagy bárki feletti tulajdonjogunkat kinyilvánítsuk. A szükség hatalmas félelme, amely oly sokáig irányította a fajunkat, fokozatosan eltűnik az emberi génállományból. A Szinarchia minden embert a tökéletes ritmushoz és helyre igazít, mintha egy szimfónia hangjegyei lennének.
Átmenet a szereteten keresztül – útjaink elágazása
Az evolúcióhoz idő kell. Még egy olyan hirtelen mutáció esetében is, amelyről itt írunk, időre van szükség ahhoz, hogy generációkon keresztül átöröklődjön. Ezért lesz egy átmeneti időszak, amikor az új ember már születőben van, miközben a régi még együtt él az újjal. Ilyen mutációk már korábban is lezajlottak, és mindig kihívásokkal járnak. A Szinarchiát egyesítő kötőszövet a feltétel nélküli szeretet. A szeretet lehel életet jövőbeni tudatosságunkba. Lesznek azonban olyanok, akik nem a szeretet útját választják, hanem ragaszkodnak a régi formákhoz és mintákhoz. Az ilyen mintázatok természetesen hanyatlani kezdenek majd. Már ma is láthatjuk ezt szerte a világban – a régi paradigmák és dogmák kitartanak, miközben megtaláljuk az együttműködés hatékonyabb módjait.
Közeledünk egy genetikai útelágazáshoz. A félelem útja izolációhoz vezet, a szeretet útja együttműködéshez. A szeretet lehetővé teszi mindenki számára, hogy az új utat válassza, és megadja nekünk a választás szabadságát is. Az átmeneti időszakban új formák keletkeznek, miközben a régiek összedőlnek körülöttünk. A külső síkon ezt az időszakot jelentős bizonytalanság és nyugtalanság jellemzi. A belső síkokon azonban a hatalmas növekedés, felemelkedés és öröm időszaka lesz azok számára, akik az új kultúrát és annak a jóakaratra épülő elveit választják.
Szintrópia – az új Föld
A közelgő változás harmadik elve a Szintrópia. A Szintézis a Harmóniához kapcsolódik, a Szinarchia a Szeretethez, a Szintrópia pedig az Igazsághoz. Az Igazság itt a felvilágosult tevékenységre utal. A Szintrópia az adás és a befogadás univerzális törvényének élő megtestesülése. Általa az emberiség anyagi, érzelmi és spirituális téren is exponenciális virágzásnak indul. A Szintrópia egészen új rendszereken keresztül valósul meg, a szűkösség és az egyéni mohóság helyett a nagylelkűségre épül. Kezdetben ez olyan új globális gazdasági és pénzügyi modellek bevezetése révén történhet, amelyek átláthatóságon és méltányosságon alapulnak. Ennek hatására jelentős mértékben csökken a korrupció minden formája, különösen, ami a hatalmi pozícióban lévő embereket illeti. Az őszinte és önzetlen vezetők feltűnésével az egész világon reformok széles skálája valósul meg. Idővel ezek véget vetnek a szegénységnek és a társadalmi igazságtalanságnak. Új, közös globális tudatosságunknak köszönhetően csak idő kérdése, hogy a nemzetek közötti határok teljes mértékben lebomoljanak, és mindenhová szabadon utazhassunk.
Világunk átalakításának egyik legerőteljesebb módja az üzleti életen keresztül valósulhat meg. A vállalkozások többé nem a saját érdekeik megvalósítására törekszenek, hanem a szolgálatot tekintik központi céljuknak. Amikor az üzleti vezetőket többé nem a szűkösség és a mohóság vezérli, a vállalkozás fő célja alapvetően megváltozik. A vállalkozás ekkor azt célozza, hogy segítsen mindenkit kibontakozni, különös tekintettel azokra, akik kevésbé szerencsések. A vállalkozások így az emberek és a bolygó etikai és filantropikus gondozóivá válnak. A felébredt üzlet egyik legfőbb célja talán magának a pénznek a felszámolása lesz, és a visszatérés az ajándékgazdaság régi modelljéhez, amelyben az erény önmagában értékes. A mai korra jellemző anyagi törekvés szintén természetes módon belső törekvéssé alakul, és spirituális szintre nemesedik.
Környezeti átalakulás – a Föld változása
Manapság sokan okkal aggódnak amiatt, ahogyan mi, emberek, a kontroll nélküli globális növekedés során károsítjuk bolygónkat. Az 55. Génkulcs szerint a Föld is nagy transzmutáción megy keresztül. Új tudatosságunkkal ráébredünk, hogy ezt a változást maga a Föld irányítja. Más szóval, minden mögött Isteni irányítás áll, beleértve azt a válságkorszakot is, amelyen most megyünk keresztül. Az 55. Génkulcs a világ népességének jelentős mértékű csökkenését vetíti előre a következő században (a jelenlegi tudományos bizonyítékok ezt alátámasztják). Ez nagymértékben csökkenti majd az emberek Földre gyakorolt hatását, és lehetővé teszi a természet számára a természetes egyensúly helyreállítását. Ugyanakkor a Föld valószínűleg eljut egy olyan fordulóponthoz, amely a jelenlegi kereskedelmi és irányítási rendszereink összeomlásához vezet.
Ahogyan egyre többen felébrednek a bennük rejlő magasabb rendű célra, természetes módon előre fogják látni ezeket a változásokat, és biztonságos, hálózaton kívüli közösségeket hoznak létre, amelyek a legjobb modern technológiákat alkalmazzák, miközben összhangban maradnak a Földdel. Ezek a közösségek a valódi jólét modelljeivé válnak, a nagylelkűség, az együttműködés és az egyszerűség értékeire építve. Felépítésüket egyszerre jellemzi a könnyedség és a gyakorlatiasság, ötvözve az egyéni szabadság igényét a közösségi támogatással. A szépség és a gyakorlatiasság az új paradigma központi elemét alkotja, csakúgy, mint a Föld esetleges változásaihoz való könnyed alkalmazkodás. Legfőképpen, az ilyen közösségek oly mértékben össze lesznek hangolódva magával a Földdel, hogy megérzik, hogy adott esetben hová és mikor mozduljanak.
Fény – a jövő gyógyszere
Amint láthattuk, az 55. Génkulcs arra szolgál, hogy lehetőségek teljesen új sorát tárja fel elménk előtt. A Génkulcsok a világnak szóló tanításként arra hívnak bennünket, hogy egyszerre lássuk magunkat Isteneknek és embereknek. Spirituális és fizikai evolúciónk itt leírt új szakasza alapjaiban tisztít meg bennünket. Ez magával hozza a bolygónk betegségektől való végleges megtisztítását. A fizikai testet egy magasabb rendű „fénytest” támogatja, és ahogyan a fény finomabb rétegei egyre inkább növekednek és ragyognak bensőnkben, élettartamunk jelentősen megnövekedik. Ezek a magasabb frekvenciák megtisztítják a génállományt a betegségektől. Az átmeneti időszakban új orvoslás jelenik meg, amely a fényen, a hangon és a finom esszenciák használatán alapul. Mindenekelőtt, az új orvoslás az univerzumban létező legnagyobb erőn, a szereteten alapul.
A Szidhik – a tudomány és a varázslat találkozása
A Szintézis, a Szinarchia és a Szintrópia elveinek megvalósulásával új civilizáció születik. Az új világnézet középpontjában az az igazság áll majd, mely szerint a világ, amelyben élünk, egy magasabb rendű elme gyönyörű alkotása. Ahogyan megtanulunk ebben a magasabb rendű valóságban élni, úgy válunk magunk is olyanokká, mint az Istenek. Ez a Szabadság végső jelentése – a Földön megvalósítani legmagasabb spirituális törekvéseinket. A kétségeket elengedve a tudomány így egyé válik a varázslattal. A varázslat itt arra utal, amit a jelenlegi, korlátolt értelmünk nem tud befogadni. Egy varázslat vagy csoda véghezviteléhez eggyé kell válnunk az „Isteni elmével”. Egy ilyen kitágult tudatállapotban már nincs semmilyen elkülönült énérzésünk, hanem az egész részét képezzük. Ahogyan tehát az emberiség magasabb rendű teste felébred, egyre több példát látunk majd a csodákra. Azzal fog ez bekövetkezni, hogy a Szidhinket, a DNS-ünkben rejlő legmagasabb képességeket ébresztgetjük. A Szidhik ébredésével az idő és tér korlátai elhajlanak, és a halálról kiderül, hogy az összes illúzió legnagyobbika. Egy ilyen világot ma még alig tudunk elképzelni.
Az 55. Génkulcs kontemplálása – a változás megtestesítése
A fenti szöveg az 55. Génkulcsból ered. Sokkal több, mint egy egyszerű írás. A leírt fogalmak egy alapvető igazság visszhangjai, amely hamarosan megjelenik világunkban. Nem kérem, hogy higgy ebben az igazságban. Az igazságot a saját testedben mérd le. Magasabb rendű intuíciód az egyetlen megbízható forrás az 55. Génkulcs próféciájának igazolására. Ezek az igazságok hozzád mint egyénhez is szólnak, hogy segítsenek neked felkészülni arra, ami következik. Ha eljutottál ehhez a tanításhoz, akkor valahol mélyen bizonyosan készen állsz arra, hogy higgy a csodában.
Ezért arra kérlek, kontempláld az 55. Génkulcsot és annak nagyszerű üzenetét. Adj magadnak időt a feldolgozására és integrálására. Még az is lehet, hogy egyszer csak észreveszed, hogy saját egyedi módján elkezd kibontakozni benned. A felébredéshez vezető kód ez, amely a tested sejtjein belül, a DNS-edben rejtőzik. Lélegezz, éld az életed, ahogyan eddig is, ám engedd meg, hogy a mutáció elvégezze benned rejtélyes munkáját. Az előttünk álló jövő azt kívánja, hogy vessük meg gyökereinket a világban, ahelyett, hogy vad fantáziavilágunkban szárnyalnánk. Ha időt adsz az 55. Génkulcsnak, lehetőségek új útjait nyitja meg előtted, és ezek az életed számos területére kiterjednek majd. Ezért adj neki időt, és lény türelmes, ahogyan egy várandós anya nyugodtan várja gyermeke elkerülhetetlen megszületését. Az új világ közeleg, és erre mindannyiunknak fel kell készülnie. Dolgoznunk kell saját Árnyékainkon, és mindenekelőtt meg kell tanítanunk saját magunknak, hogyan nyissuk ki és tartsuk nyitva a szívünket. Így ölthet bennünk testet a változás. Minden más magától elrendeződik.
A szeretet és az igazság jegyében,
Richard Rudd
Fordította : Fekete Gyöngyi Éva, Gál Katalin, Nagyistván Gábor, Nagy Katalin